eogy1

A hónap könyve

Régi diárium. Clementis János fancsali evangélikus lelkész naplója 1719-1760.

 

Gyulai Éva 

Officina musei, ISSN 1217-033X ; 25.

  • Miskolc, 2018. 
  • 404 p.
  • Tárgyszavak:   protestáns lelkész

                                    evangélikus egyház

                                    egyháztörténet

                                    magyarországi szlovákok

                                    18. század

                                    Fancsal

                                    Magyarország

                                    napló

 

Ismertető

 

E forráskiadás igen jelentős nyereség a hazai egyháztörténet kutatói számára.  A Gömör megye és a Tisza-vidék közti terület – nagyjából Borsod, Abaúj, Zemplén – evangélikus szempontból szórványvidék volt, s híveinek zömét az északi megyékből lehúzódó szlovák népesség alkotta.

A hitélet néhány anyaegyházban és a lutheránus köznemesi családok udvarházaiban folyt; ez utóbbi familiák szoros kapcsolatokat ápoltak észak-magyarországi rokonságukkal. Ugyanakkor – a Felvidéktől eltérően – a lutheránus szórvány itt nem egyszerűen katolikus, hanem igen jelentős részben magyar református népesség közé ékelődött. Gömörhöz vagy akár Nógrádhoz képest perifériális helyzetben voltak és maradtak itt az evangélikusok, hiszen a török idők után az új lutheránus tömbök inkább délen, az Alföld néptelen, de jó mezőgazdasági adottságú vidékein alakultak ki.

Clementis János (1692-1763) fancsali lelkész diáriuma az egykorú hazai naplóirodalom kiemelkedően érdekes, fontos darabja. Bár a lelkész esetenként okiratokat is bemásol munkájába, anyagának zömét mégis a szorosan értett naplófeljegyzések teszik, amelyek a prédikátori munka és az egyházi élet igen tanulságos képét nyújtják. Kirajzolódik a konszolidálódott ellenreformációs időszak képe, a korlátozásokkal, tilalmakkal, vármegyei hatóságok vegzatúráival folytatott küzdelem – de azt is látjuk, hogy ez a küzdelem valójában egy nagyon intenzív vallásos élet egyik megnyilvánulása volt. E periférikus helyzetben élő lutheránusság még elsősorban a saját hitéből, és nem kölcsönzött ideológiákból táplálkozott.

A diárium azonban mégsem csupán egyháztörténeti forrás; feljegyzései az egykorú falusi élet, mezőgazdálkodás, járványok, köznemesi életmód szempontjából is figyelemreméltóak.

Gyulai Éva bevezető tanulmánya pedig részletes, sikerült képét rajzolja meg annak a mikrovilágnak, amelyben Clementis naplója íródott. A magyar fordítás mellett a latin nyelvű kézirat digitalizált fotóját is közli a kiadás. A mutatókat Hideg Ágnes állította össze, s szlovák és angol tartalmi összefoglalót is találunk a kötetben.